Nyelv és társadalmi nem – feminista nyelvészet

A nők emberi jogainak keretében a projekt a szerb nyelv szabványosításának kérdéseit vizsgálja, különös tekintettel a társadalmi nemekre és a nyelvi diszkriminációra (nyelvészet, szexizmus) bizonyos használati területeken. A projekt 1997-ben indult egy azonos nevű tanfolyammal, majd különféle akciók formájában (nyilvános fórumok, szemináriumok, előadások) folytatódott azzal a céllal, hogy megváltoztassa a (nem) genderérzékeny nyelvhasználat meglévő gyakorlatát. A Kodeks neseksističke upotrebe jezika u medijima [Szexizmustól mentes nyelvhasználati kódex a médiában] (Savić, 2004) az első ilyen jellegű kódex Szerbiában.

Prof. emerita Svenka Savić

A feminista nyelvészet egy tudományos interdiszciplináris terület, amely magában foglalja a nyelvtudomány elméleti és empirikus kutatásait, és azokat arra használja fel, hogy megmagyarázza és feltárja a társadalmi nem és a biológiai nem közötti társadalmi és kulturális összefüggéseket a különféle nyelvekben. 

A nyelv tükrözi a társadalomban uralkodó patriarchális hatalmi viszonyokat, amit leggyakrabban a szexizmus különböző formáiban észlelhetünk kultúránk nyelvében.

A feminista nyelvkritika nálunk kettős: 1. kritikai hozzáállást tanúsít a nyelv nyilvános (intézményi) és magán (személyes) szférában történő használata iránt; 2. hozzájárul a genderérzékeny nyelv hivatalos használatban való szabályozásáról és szabványosításáról szóló vitához. A feminista nyelvészet fejlődését a kutatók és teoretikusok által képviselt elméleti koncepciók alapján követjük: 1. hiányelmélet; 2. különbségelmélet; 3. konstruktivista elmélet.

A feminista nyelvészetet Szerbiában Svenka Savić az 1990-es évek közepén vezeti be a Ženske studije [Nőtudományok], Feminističke sveske [Feminista füzetek], Žene na delu [Nők cselekvésben] és egyéb publikációkban megjelenő írásaiban, valamint – a belgrádi Nőtudományi Központban, az újvidéki Nőtudományok és –kutatások Egyesületben, a Szarajevói Egyetem Interdiszciplináris Posztgraduális Tanulmányok Központ Társadalmi Nemek Tanulmánya képzésein, és az Újvidéki Egyetem ACIMSI Társadalmi Nemek Tanulmánya Központ képzésein megtartott – előadásaiban. Új témákat nyit, női kutatókat oktat, és női munkatársakkal publikál.

Ezen az interdiszciplináris területen Savić megerősíti a genderérzékeny nyelv szabványosításának elméletét, amelyet számos empirikus adattal támaszt alá. Példáit különböző beszédhelyzetekből, eltérő kontextusokból és egyenlőtlen hatalmi viszonyban lévő beszélgetőpartnerek közötti kommunikációból meríti.

Az egykori szerb-horvát nyelvterületen együttműködnek és kapcsolatokat építenek azok a feminista képzettségű kutatónők, akik a genderérzékeny nyelv bevezetését követelik a nyilvános és intézményi szférába, valamint a nemi perspektívák alkalmazását szorgalmazzák az interdiszciplináris nyelvkutatásban, a legkülönbözőbb kontextusokban. Példaként kiemelhető a belgrádi Jelena Filipović és munkatársainak munkássága, továbbá a horvátországi Rada Borić és Zrinjka Glowacki-Bernardi, a montenegrói Nada Drobnjak, a bosznia-hercegovinai Jasmina Čaušević és Sandra Zlotrg munkája – hogy csak néhányat említsünk.

A gyakorlatba ültetett elméleti keret három alapkiadványban is megmutatkozik ezen a honlapon: Vodiču za rodno osetljiv jezik [Útmutató a genderérzékeny nyelvhasználathoz] (Savić – Stevanović, 2019), Priručniku za rodno osetljiv jezik [Kézikönyv a genderérzékeny nyelvhasználathoz] (2019), Rod i jezik [Társadalmi nem és nyelv] (Savić – Čanak – Mitro – Štasni, 2008).

- Bibliográfia

Dr. Margareta Bašaragin

- Irodalom: Jezik zakona – karakteristike i rodna perspektiva [A törvény nyelve – jellemzők és nemi perspektívák]
- Terminológia: 100 reči o ravnopravnosti – Rečnik termina o ravnopravnosti žena i muškaraca [100 kifejezés az egyenjogúságról: A nők és a férfiak egyenjogúságával kapcsolatos terminusok szótára]
- Dr. Bašaragin, Margareta Rodno osetljiv jezik u službenoj upotrebi: metod intersekcionalnosti [A genderérzékeny nyelv a hivatalos használatban: az interszekcionalitás módszere]
- Bašaragin, Margareta; Savić, Svenka, Funkcije diskursne strategije 'govorenje uglas' u TV duelu političara u Srbiji [Az „átfedő beszéd” diskurzusstratégia funkciói a szerbiai politikusok televíziós vitájában]